Október 23-i Nemzeti Ünnepünket kihasználva úgy döntöttünk meglátogatjuk kedvenc gombász helyeinket. Az ilyenkor jellemző őszi esős, szeles időtől eltérően gyönyörű napsütéses, langyos, szó szerint nyár végét idéző időjárásban volt részünk. 

A jól megszokott körünket járván találkoztunk számunkra ismert és ismeretlen gombafajokkal is. Ilyenkor elsődleges szabály életbe lép:                                                                                                                         "Ha nem tudod pontosan megállapítani a gombafajt, ne szedd össze." Erre egy vicces mondat is megfogalmazható:                                                                                                                                         "Minden gomba megehető legalább egyszer."

Viccet félretéve, SZÜRKE TÖLCSÉRGOMBÁT keresvén a tó melletti kis ártérben, ahol javarészt bükkfák élnek, találtunk egy egyedül árválkodó gombát, melynek kalapját kis "gyapjú szerű szőröcskékhez" hasonlító valami borította, a kalap közepe már rózsaszínűbb árnyalatba váltott át, kipúposodik.

A lemezei fehérek és egyenlőtlen állásúak, tönkje fehér és szélessége minden magasságban azonos, lefelé haladva rajta szintén megfigyelhető a "gyapjú szerű szőröcske". Gallér nem volt megfigyelhető, bocskort nem láttunk.

Egyik kedvelt gombafajunk is megmutatta magát, melyet nem is nehéz meglelni, hiszen farönkök közelében él csoportokban és késő ősszel kezd el fejlődni. Ez a GYŰRŰS TUSKÓGOMBA. Bár legtöbbször tuskók mellett csoportosan nő, előfordulhat, hogy egyesével, messze a farönköktől távol is lehet találni.  

Kalapja sárgás-barnás színű, a kalap közepét barna színű kis pikkelyek borítják. Lemezei ritkán állóak, rózsaszínes árnyalatúak, tönkje lehet sárgás-rózsaszínes-okkeres-zöldes, eléggé változatos, de látható rajta gallér. Személyes tapasztalat, ha még így se biztos, hogy tuskógombáról van szó, a tönk megvágásánál látszik a tönköt körbevevő barnás kéreg. Gyomorbántalmakat okozhat, minden alkalommal minimum 20 percig főzni kell.

A nagy avarban (ősz lévén) egy két kinézetre jól mutató példánnyal találkoztunk, mint a LEPKETAPLÓ, FÉSŰS KORALLGOMBA, de nagy örömömre végre 3 év után először szedhettem össze SÖTÉT TROMBITAGOMBÁT. Fekete és barnás színekben is mutatkozhat, üreges, trombita alakú termőteste jellegzetes,alja elkeskenyedik. Tömegesen és kis csoportokban fordul elő, nálunk a nagy lombavar megnehezítette a dolgunkat, de megérte. Megfőzve és leszárítva fűszergombaként is kiváló. 

Tovább folytatva körünket egy két "szokásos" gombával is találkoztunk, mint pl. LILA PERESZKÉVEL, PIRULÓ GALÓCÁVAL és az ottani erdő egyik jellemző vargányaféléjével, a SÁRGA GYŰRŰSTINÓRUVAL, de GYILKOS GALÓCÁKAT különböző színekben, még látványosabbak a NAGY ŐZLÁBGOMBA és a GYAPJAS TINTAGOMBA, melyek kiváló étkezési gombák. 

A NAGY ŐZLÁBGOMBÁRA a tópart mellett sétálva bukkantunk rá, 2 példánya feltűnően emelkedett ki a nagy avarból. Kalapja lapos, szürkés-barnás színű, felszínét barna pikkelyek borítják, közepén sűrűbben. Tönkje egyenletes szélű, szintén barnás pikkelyek borítják, rajta gallér is látható. Az egyik legjobb étkezési gomba. 

Mai napi tanulság: "Ne szedd össze azon gombákat, melyekről nem tudod pontosan mi az..."

Képek: Saját

Forrás:Gombák- Thomas Lasseoe